A motiváció két típusának szerepe a hosszú távon kiemelkedő teljesítmény nyújtásához

Van tehát kétféle motiváció, annak függvényében, hogy a cselekvés mire „irányul”.

Irányulhat valaminek a megvalósítására, arra, hogy valami jóhoz közelebb kerüljünk. És irányulhat arra is, hogy valami rossztól eltávolodjunk. Az előbbi a közelítő, az utóbbi a megelőző motiváció.

Vegyük előbb az utóbbit.

Van, aki úgy ébred reggel, hogy az ébresztőórát többször is sorozatban „szundi”-ra állítja és visszaalszik. "Még ráér kimászni az ágyból". Ezt megcsinálja néhányszor. Fél órával később végül annak a rémképe húzza ki az ágyból, hogy a főnöke rosszalló tekintettel nézi az óráját, amikor ő megérkezik.

Ez jó példa a megelőző irányultságú motivációra. Az ilyen ember jó eséllyel élete más területein is ezt a motivációs irányultságot részesíti előnyben.

Úgy választ barátokat, hogy azok sok vizet ne zavarjanak. Csak akkor tart munkaszünetet, amikor már nagyon kényelmetlenül érzi magát. Valószínű, hogy csak akkor vált állást, amikor a jelenlegi már kibírhatatlan. Többnyire azért cselekszik, hogy megelőzzön kellemetlen helyzeteket, vagy távol kerüljön tőlük.

A közelítő típus.

Vannak emberek, akik egyből kimásznak az ágyból. Gyorsan elintézik a reggeli teendőiket és alig várják, hogy tegyék a dolgukat, ami őket közelebb viszi valamilyen elképzelt, jobb jövő felé.

Az ilyen ember olyan barátokat választ, akik inspirálják őt. Munkaszünetet úgy tart, hogy az is valami pozitív eredményt jelentsen. Például, egy kávé mellett beszélgethessen egy kollégával valami fontos dologról. Munkahelyet azért vált, mert talált egy vonzóbb állást a jelenleginél. Általában azért tesz valamit, hogy egyre több valósuljon meg abból, amit ő szeretne.

De.

Vannak busás fizetésért dolgozó vállalatvezetők, akiket a gyerekkorukban jellemző szegénység képei hajtottak az adott pozícióba. Céljuk az volt, hogy elkerüljék a gyerekkoruk szegénységét. Ezért akartak biztos anyagiakat nyújtó pozíciót. (Ez amúgy sok magyar vállalatvezetőre igaz.) Az ilyen ember a megelőző stratégiát használta azért, hogy valamit elérjen.

Bár a közelítő stratégia előnyei kézenfekvőbbnek tűnnek, ha közelről megvizsgáljuk a kétféle irányultságot, azt találjuk, hogy a közelítő stratégia célra irányul, míg a megelőző típus problémák azonosítására és megoldására. Életünkben mind a kettőre szükség van.

Mindkét irányultságnak vannak előnyei és hátrányai, elfogadottabb és extrém megnyilvánulásai.

Például vannak emberek, akik olyan nagyon akarnak valamit, hogy se jobbra, se balra nem nézve haladnak előre, mit sem törődve az előttük álló akadályokkal és kockázatokkal. Az ilyen mentalitás gyakran jellemző fiatal vállalkozókra. (Ez rám is igaz volt négy évvel ez előtt.) Az ilyen gondolkodás tulajdonosa saját kárán tanulja meg, hogy menet közben azért figyelni kell a felmerülő problémákra és ezeket előre gondolkodással érdemes elhárítani. (Én is megtanultam.)

A másik irányultság véglete, hogy valaki annyira biztosan távol akar maradni bizonyos kellemetlen helyzetektől, hogy semmi újat ki nem próbálna (pl. nyilvános beszéd). (Ez biztos, hogy nem én vagyok.)

A megelőző irányultsággal kapcsolatban nagyon fontos odafigyelni három dologra.

1. Mivel a motiváció fő indoka egy kellemetlen helyzet, miután ettől távol kerültünk, a cselekvésre késztetés lecsökken.

Elmúlt a kellemetlenség, nincs több teendő. Mindaddig, amíg a kellemetlen helyzet újból elő nem áll. Ez a fajta motiváció ezért gyakran ciklikus: hol nagyon erős, hol nem is létezik. (pl. egy év során valaki kétszer-háromszor meg is hízik és le is fogy)

2. Aki egy kellemetlen helyzettől próbál távolabb kerülni, tipikusan nem figyel arra, hogy merre tart.

Ezért gyakran áll elő a „cseberből vederbe” esete. Már csak azért is, mert nem arra figyel, hogy merre tart, hanem arra, hogy honnan jön. Onnan, ahonnan el akart menekülni. A figyelmük nem azon van, amit akarnak, hanem azon, amit nem akarnak. Ez olyan, mint egy autós, aki a visszapillantó tükörben folyamatosan a maga mögött hagyott utat nézi. (Ne próbáld ki.)

3. A megelőző stratégiát előnyben részesítő embereknek érdemes odafigyelniük arra, hogy mennyire szoronganak és mennyire stresszesek.

Az ilyen emberek egy kellemetlen helyzet esetén elég sokat várnak, mire megmozdulnának. Ezért bennük tipikusan sok a feszültség és a stressz. Ha túl sokat várnak, a kellemetlenségek miatt bennük felgyülemlett feszültség és stressz az egészségük rovására is mehet. A magas vérnyomás és a gyakori fejfájás csak két lehetséges tünete annak, hogy túl sokat várnak, mielőtt változtatnak, hogy valami jobbra forduljon.

Ha most úgy ítéled meg, hogy a megelőző típust előnyben részesítő ember vagy, akkor a tanácsom a következő:

Figyelj oda, hogy hogy érzed magad. És tegyél azért, hogy jobban érezd magad.

Kapcsolódj rá az érzéseidre. Vedd észre, hogy vannak érzéseid. Tudod magad jól és tudod magad rosszul is érezni. Azért kaptad az életed, hogy jól érezd magad a bőrödben. Mit jól? Nagyon jól!

Azért kaptad az életet, hogy szárnyalj és legyél nagyon lelkes. Ennek érdekében neked kell tenned valamit.

Semmi sem olyan fontos az életben, mint, hogy jól érezzük magunkat.

A megelőző motivációt dominánsan használó embereknek érdemes jobban odafigyelniük arra, hogy ne hagyjanak kellemetlen helyzeteket túl sokáig fennállni. Tegyenek valamit idejében a megelőzés vagy a helyzet jobbá tétele érdekében.

Az életükben kiemelkedő teljesítményt nyújtó embereknek az a jó tulajdonságuk, hogy magas szintű érzékenység jellemzi őket.

Arra törekednek, hogy a környezetüket úgy alakítsák, hogy ők abban jól érezzék magukat. Tudják, hogy ez meghatározza a teljesítményüket.

Ha valami változik, arra hamar reagálnak. Cselekednek, míg van rá bőven lehetőség és amíg nem a kényszer hajtja őket. Tudják, hogy az alkalmazott motivációs irány meghatározza az életük minőségét.

Tisztában vannak azzal, hogy mit szeretnének elérni és ez hajtja őket. Ugyanakkor nyitva tartják a szemüket, hogy a felmerülő problémákat időben lekezeljék.

Odafigyelnek a hatásosságra. Ez arra a kérdésre válasz, hogy mit szeretnék elérni? Ez a közelítő motiváció.

És ugyanúgy odafigyelnek a hatékonyságra is. Igyekeznek minél többet kihozni minél kevesebből. A problémáknak elébe menni. Ez a megelőző motiváció.

Vissza a kiemelkedő teljesítményt oldalról a Motiváció oldalra